Már nem a kereskedelmi háborúkat, hanem a klímaváltozást tekintik a legnagyobb üzleti kockázatnak a világ legnagyobb cégeinek vezetői. A világgazdaság növekedésébe vetett bizalom általában véve csökkent, az USA-ban viszont nagyot nőtt.
2019 második felében is kitarthat a lendület, masszív gazdasági növekedésre számíthatunk a térségben.
Nagyobb lett ugyanis a becsültnél a gazdaság tényleges növekedése.
Az építőipari bővülés, az ipar jelentős termelésnövekedése és a továbbra is két számjegyű béremelkedés mellett lehetett volna jobb is az adat.
A gazdasági növekedés a háztartásokban is kézzelfoghatóvá válik idén a Takarék Csoport előrejelzése szerint. Az inflációnál sokkal jobban emelkednek ugyanis a bérek, vagyis nemcsak többet költhetünk, hanem többet is tehetünk félre. Azért is jó hír ez, mert az alacsony kamatok világában alig kapunk valamennyit a megtakarításainkra, amennyiben a szokásos banki lekötött betétekben gondolkodunk.
Hiába volt kiemelkedően és meglepően erős a 2018-as magyar gazdasági növekedés, Románia, Szlovákia és Csehország is nagyobbat lépett az uniós átlag felé. Az egy főre eső magyar GDP még mindig csak az EU-átlag 44 százaléka.
Többet vihetünk haza, mint tavaly, igaz, többet is kell majd fizetnünk, ha valamit vásárolunk, a bérek növekedése azonban meghaladhatja az árakét. Külföldi utazásunkhoz pedig olcsóbban vásárolhatunk eurót. Ezt az idilli képet zavarhatják össze a magyar gazdaságot befolyásoló külső tényezők, jelesül az USA és a Kína közötti kereskedelmi háború.
Néhány évig maradhat fenn az évi 4 százalékos gazdasági növekedést segítő konjunktúra, egyebek között erről beszélt Bajnai-kormány pénzügyminisztere a Vasárnapi Híreknek adott interjúban.
Egyre több horvát elégedetlen az EU működésével, s növekszik a kilépést támogatók aránya, de sokan közülük nyugati tagállamokba költöznek. Pedig a tagság öt évvel ezelőtti elnyerése óta megugrott az export, és növekedésnek indult a gazdaság is.
